Szemeim elé dobta
szájmozgását a tenger,
Isten eltanulhatatlan
beszéde.
Nézem a hullámokat
s nem értem
lelkem legközelebbi
rokonát.
Miért
a megszólalásig néma
négy elemmel
üzen?
Miért a füvek, fák
jelbeszédével?
Kinek bolygók,
sorsok peregnek
ujjain,
aki engem
a mozgó csönd
szájmozgáshullámaiba
vetett,
miért
nem szólal
meg ő maga?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése